Lecke 8

A szituációhoz A: Ada, koreai lány, barátok Barbarával. B: Barbara, egy koreai szakos osztrák lány, aki nagyon kedveli Hanmilt, a jóképű koreai fiút.

A Barbara, mit csináltál a hétvégén?
B Hanmil szülei megérkeztek (jöttek) Koreából, ezért együtt sétálgattunk a városban. Őszintén szólva magam sem ismerem olyan jól Bécset, mégis körbevezettem őket.
A A szülőknek tetszett Bécs?
B Igen, leginkább az ételeket szerették.
A Együtt mentetek egy osztrák étterembe?
B Igen. Az igazat megvallva aggódtam. Hiszen az osztrák ételek mégiscsak kicsit sósak, és sok zsírt is felhasználnak (az elkészítésükkor). Emiatt kicsit aggódtam. De szerencsére ízlett nekik.
A Ez valóban szerencse!
B A magázás (az udvarias beszéd használata) azonban egy kicsit nehéz volt. Sokat küszködtem.

• 께서

Ez a tiszteletteljes főnévi szufixum használatos pl. a szülők, nagyszülők, tanárok, és egyéb olyan személyek esetében, akiket tisztelünk; szerepe hasonló az 이/가–éhoz. Különbség az 이/가–val szemben, hogy a 께서használata nem zárja ki az 은/는 használatát, tehát így is mondhatjuk: „선생님께서는“.

• 주말에 뭐 했어요?

A뭐-nál (a 무엇rövidebb változata) kényelmességből lehagyták az –을tárgyragot; a무엇을 rövidítése egyébként 뭘.

• 오스트리아 음식이 좀 짜잖아요

A ~잖아(요) végződés a tagadó alakból származik ~지 않다, és a hallgató egyetértésének kivívására szolgál („..., nemde? ..., nem így van?“). Az 있잖아-t (az 있다-ból) a köznyelvben szívesen használják a mondanivaló bevezetéseként: „Tudod?“, „A helyzet az: ...“

• 쓰고요 (oder 쓰구요)

Nincs lényeges jelentésbeli különbség a쓰고요 és a 써요között, a 고 azonban szorosabb kapcsolatot teremt az előző mondattal. Ez a mondatvégződés igen gyakori a beszélt nyelvben. 김지영입니다. 서른 아홉이고요.Kim Ji-Yeong vagyok, 39 éves. 이 아가씨는 교육을 잘 받았습니다. 얼굴도 예쁘고요.Ez a fiatal lány jó (megfelelő) oktatást kapott [vagy: jó a modora]. Az arca is szép.그는 심각한 애국자입니다. 자기 주장도 강하고요. Ő egy komoly hazafi. Keményen kitart a véleménye mellett is./Erőteljesek a kijelentései is.오스트리아는 아름다운 나라입니다. 기후도 온화하고요.Ausztria gyönyörű ország. Az éghajlata is kellemes.

• 다행이네요.

A ~네(요) végződés a legtöbb esetben meglepetést vagy elégtételt közvetít, az esetünkben megkönnyebbülést.

• 사실 좀 걱정했어요.

A 사실- t (igazság) a magyar mondatunkban ilyen esetben érdemes így fordítani: „az igazat megvallva” / „őszintén szólva”.

A magyarhoz hasonlóan a koreai nyelvben is vannak kötőszavak, az itt felsorolt kötőszavak azonban egy új mondatot vezetnek be. A kötőszóval kezdődő önálló mondat egy meghatározott viszonyban áll előző mondattal:

제가 안내해 드렸어요. Körbevezettem őket.

Az adott ige KVF-jából és az „adni“ ige összetételéből képzett 해주다 illetve 해드리다 olyan cselekvéseket jelöl, amit egy másik ember kedvéért teszünk.
A 드리다 a 주다–hoz hasonlóan azt jelenti, hogy „adni“.
A 드리다 az udvariasabb alak. Akkor használjuk ezt az alakot, ha egy „felettünk álló“ (pl.idősebb) személynek teszünk szívességet. Ebből kifolyólag az eladó ezt kérdezi az üzletben:
무엇을 드릴까요?Mit tehetek Önért? / Mit adhatok?
Ilyen esetben tehát a 드리다–val KVF nélkül találkozunk, egyszerűen a szó alapjelentésében „adni“. A „félbeszédben“, ha nem szükséges udvariaskodnunk, egyszerűen ennyit mondunk:
뭐 줄까? Mit adjak neked?
A férjek (a kevésbé kedvesebbek) olykor csak ennyit mondanak a feleségüknek:
밥 줘! Adj enni!
A gyerekek is így szólhatnak az anyukájukhoz, a stílusuktól függően:
밥 주세요! Vagy egyszerűen csak: 밥 줘.

Az elv itt is az, mint egyéb esetekben: udvariasnak számít, ha magunkat úgymond „lealacsonyítjuk”, a többieket pedig magasabbra helyezzük. Ha az anya ad a gyereknek valamit, akkor a 주다-t használjuk (mert ő úgymond fentről ad lefelé); ha viszont a gyerekek adnak az anyukájuknak valamit, akkor a 드리다 a megfelelő szó.
어머니는 매일 세 번 우리를 위해 밥을 지어 주십니다. 우리는 일 년에 한 번 꽃을 선물해 드립니다.
Az anyukánk naponta háromszor ételt készít nekünk. Mi évente egyszer virágot ajándékozunk neki.

Ha udvariasan megkérünk valakit, hogy tegyen meg valamit egy harmadik személynek, akkor nem a 드리다-t, hanem a semleges 주다-t használjuk (Másoknál ugyanis nem feltételezhetjük automatikusan, hogy egy felette álló személynek nyújt szolgálatot.):

• 문을 닫아 주세요. Kérem, csukja be az ajtót.
  설명해 주세요. Magyarázza el, kérem.
  
  

• 문을 닫아 드릴까요? Csukjam be az ablakot?
  설명해 드리겠습니다. El fogom magyarázni Önnek.
  
  

• 감사합니다. vagy 감사드립니다. Köszönöm szépen.
  축하합니다. vagy 축하드립니다. Szívből gratulálok.
  부탁합니다. vagy 부탁드립니다. Kérem. / Udvariasan megkérném, hogy…
  
  

부모님께서 맛있게 잘 드셨어요.

빠르다 gyors(nak lenni)
빠른 melléknév 빠른 자동차 egy gyors autó
빠르게 határozószó 빠르게 가는 자동차 egy gyorsan haladó autó

• 이 가게는 전자 제품을 싸게 팝니다. Ebben az üzletben olcsón lehet kapni az elektronikai eszközöket. [Szó sz.: Ebben az üzletben olcsón árulják az elektronikai eszközöket.]
  나는 어제 집에 늦게 도착했어요. Tegnap későn értem haza.
  
  

존댓말 쓰는 것이 어려워요. Az udvarias beszéd használata nehéz.

A koreai nyelvben az igékből főneveket (vö. a magyarban pl.: hall → hallás) többféleképpen is képezhetünk. Az egyik lehetőség, hogy a jelen idejű melléknévi igenevet használjuk a 것-tal. Ez azonban nem működik a tulajdonságot kifejező igék esetében. A 예쁜 것jelentése egyszerűen csak a „szép dolog“ (tehát a 예쁜itt pusztán csak melléknév). Olyan fogalmakat tehát, mint a „szépség“ ezzel a módszerrel nem képezhetünk.

• 한국말을 잘 이해하는 것이 아직 어려워요.
  A koreai nyelv megértése még mindig nehéz (számomra).
  

• 매일 운동을 하는 것이 건강에 좋아요. A mindennapos sportolás jót tesz az egészségnek.
  외국어를 배우는 것은 어려워요. Az idegennyelv-tanulás nehéz.
  부모님께 효도 하는 것은 자식의 도리입니다. A szülőkről való gondoskodás a gyermekek kötelessége.
  자연을 보호하는 것은 우리의 의무입니다. Kötelességünk a természet védelme.
  당신을 돕는 것은 제 기쁨입니다. Örömömre szolgált, hogy segítségére lehettem Önnek (az Ön megsegítése).
  
  

• 저는 책 읽는 것을 좋아합니다. Szeretek könyvet olvasni. (Szeretem az olvasást.)
  Inkább: 저는 책 읽기를 좋아합니다.
  
  

H Barbara, ők a szüleim. Az édesapám, az édesanyám.
B Jó napot kívánok! Barbarának hívnak. Örvendek a találkozásnak (Most látom Önöket először).
V Nagyon örvendek.
M Nahát, Ön egy igazi szépség!
B Dehogy, egyáltalán nem.
M Haha, és még koreaiul is jól tud.
B Attól még messze vagyok.
M Még a „messze vagyok attól” (kifejezés)-t is ismeri.
V Szóval a mi fiúnk egy ilyen szép fiatal lánnyal jött össze.
H Apa, mi még ...
B Igen, attól még messze vagyunk.
V/M Ha ha/Ho ho.

H Nos, apa, anya, mit szeretnének enni? Mit rendeljek?
M Együnk valami jellegzetes osztrák ételt. A választás azonban nehéz.
V Így igaz, Barbara,kérem, rendeljen nekünk.
B Akkor rendeljek Önöknek belátásom szerint?
H Igen, rendelj csak!
B Rendben.

V Olyan, mint a Donkkaseu.
H A Schnitzel (bécsi szelet) a Donkkaseu elődje.
V Ó, ha ha, az lenne?
M Hogyan szokás ezt enni?
B Felszeleteljem Önnek? ...
B Kész is.

B Egyszer kóstolja meg!
V Mmm! Ejha, finomabb, mint gondoltam!
B Valóban ízlik Önnek?
V De még hogy! Fantasztikus!
H Anya, te is kóstold meg!
M Ó, pompás.

• Barbara

A Barbara tulajdonnévvel a koreai átírásban leginkább 바바라-ként találkozhatunk (abban az esetben is, ha „Barbara“ például egy német film címe). A név pedánsabb átírásakor, 바르바라, Az „r“ a koreaiak számára túlságosan hangsúlyos lenne („arabnak hangzik“).

• 한국말도 잘 하시는구나.

A ~는구나 végződés jelentése itt:„Ahogy látom“ vagy „meg vagyok lepve, hogy …“ Ez egyfajta belső monológnak tekinthető, amit a többiek is hallhatnak, ezért használja az anyuka az egyszerű „félbeszédet“; máskülönben, megszólítás esetén helyesebb választás az udvariasabb "… 하시는군요!", "… 하시네요!"

• 아직 멀었어요.

„Még messze volt.“ – Ebben az esetben: attól még messze vagyunk, ott még nem tartunk.

• 이건 어떻게 먹어요?

A 건a 것은összevont változata.

• 생각보다 맛있네요!

Finomabb, mint gondoltam. A ~네요 igevégződés magyarban gyakran a leginkább egy meglepett „hiszen“-nel, vagy egy „ejha” szócskával adható vissza: „Ejha! Finomabb, mint gondoltam.“

• 돈까스

Már pusztán fonetikailag is egy feltűnő szó. A japán tonkatsu szóból ered, és az idegen szavak azon gazdag, ám fokozatosan eltűnő szókészletéhez tartozik, amelyek abban az időben kerültek be a koreai szókincsbe, amikor Japán annektálta Koreát (1910-1945). Ezek a szavak az elnyomás és a megalázás időszakára emlékeztetik a koreai embereket, ebből kifolyólag sokan úgy érzik, hogy ezektől a szavaktól „meg kell tisztítani” a koreai szókincset. Bizonyos idegen szavak esetében azonban - mint például a 돈까스 - a legtöbb koreai nem érez mögöttes tartalmat. Ezért is használatos a szó egy kevésbé egzotikus (kevésbé japános) leírása: 돈가스. A Tonkatsu a japán „sertés(hús)“ (ton) + (angol) cutlet. Ton-nak (Don-nak) ejtik koreaiul is a disznó kínai írásjegyét (豚): 돼지 (disznó, sertés) 돈. A bécsi szelet japán változatát a 19. század végén alkották meg.

• 그렇구나

Az édesapa a félbeszédet alkalmazza, ugyanis a fia egy kijelentésére reagál.

• 엄마도 한번 먹어 봐요.

A fiú mondhatta volna azt is, hogy 한번 드세요 vagy 한번 드셔 보세요. Néhány fiatal egyszerűen a félbeszédet alkalmazná (먹어 봐), bár ez inkább a lányokra jellemző, és még az ő esetükben sem túl gyakori. Az udvarias beszédszintbe való átmenet a felnőtté válás velejárója. A nyelvi valóság mindenesetre változatos és a társadalmi változások által gyakran befolyásolt.

• 알아서

a legjobb tudása szerint(az 알다 –ból: tud)

• 색시

Kiejtése: 색씨. Fiatal hajadon vagy menyasszony; egy kicsit régies szó, ami a mi esetünkben a tréfás használatával jól illik a jókedvű apukához. Véletlen hangtani egyezést figyelhetünk meg a „sexy“ szóval, ami mára árnyalatnyi különbséggel gazdagította az eredeti szó jelentését, a koreaiak ugyanis magától értetődően ismerik ezt az angol szót. Mindenesetre ebben a szövegkörnyezetben inkább a régimódi jelentésre kell gondolnunk.

• 한번 잡숴 보세요!

Kicsit lazábban hangozna a 드셔 보세요. A 잡수시겠어요ellenben manapság sokak szemében már túlságosan szertartásos hangzással bír. A 드시겠어요 kifejezés is megteszi.

무엇을 드시?겠어요?

A ~겠... jelöléssel ‒ elsődlegesen igevégződésként ~겠어(요) ill. ~겠습니다/겠습니까 ‒ terveinket és ígéreteket (ill. „fogadalmat“) fejezhetünk ki, vagy rákérdezhetünk a beszélgetőtársunk szándékaira. Továbbá ezzel a végződéssel fogalmazzák meg az írott nyelvben - valamint a híradásokban is így hallhatjuk - a várható események előrejelzéseit. Ez az alak kijelentések esetén (alanyként) csak első személyben használható, kérdés esetén pedig csak második személyben (a gyakorlatban mindig az udvariassági formulákkal együtt). Harmadik személyről akkor lehet szó, ha (a tudósításokban) előrejelzésről van szó.

Szándékok kinyilvánítása, saját tervek és ígéretek („fogadalmak“) kifejezése:

• 내년에는 공부를 열심히 하겠습니다. A jövő évben szorgalmasan fogok tanulni.
  이번 여름방학에는 해외 여행을 가겠습니다. A nyári szünetben külföldre utazom.
  다녀 오겠습니다. Viszlát (későbbig).

• 전문가와 상담을 하시겠습니까? Szeretné kikérni egy szakember tanácsát?
  일인실이 하나 남아있습니다. 예약 하시겠습니까? Maradt még egy szabad egyágyas szobánk. Szeretné lefoglalni?
  10분 후에 자리가 생길 겁니다. 기다리시겠습니까? 10 perc múlva felszabadul egy hely [kialakul]. Szeretné megvárni?/span>
  
  

• 내일은 비가 많이 내리겠습니다. Holnap erős esőzés várható.
  물가가 많이 오르겠습니다. Az árak erősen emelkedni fognak.
  약한 지진이 있겠습니다. Gyenge földrengés várható.
  
  

Szükségünk van egy aláírásra. Aláírná itt, kérem?
A Shinsegae bevásárlóközpontot keresem. Megmondaná, kérem, hol van? [Szó sz.: Tudatná velem, kérem, ...?]
Először vagyok ebben az étteremben. Ajánlana, kérem valami finomat [egy finom ételt]?
Nagyon nehéz a poggyászom. Segítene, kérem, egy keveset?
Felírná nekem a címét?
Kicserélné, kérem?
Gyorsan elmegyek a mosdóba. Megtenné, hogy megvár?
Nem beszélek németül. Megtenné, hogy felolvassa ezt nekem?
Elmagyarázná, kérem?
Elmondaná még egyszer, kérem?

오스트리아의 대표적인 음식을 한번 먹어 봅시다.

Az ige KVF-ja és a 보다 (néz, lát) együttes jelentése: „valamit próbaképpen megtenni“, vagy „valamit megpróbálni“, „valamit kipróbálni“. A 하다 KVF-ja (csinál, tesz) a 보다–val általánosan azt jelenti, hogy megpróbál, kipróbál. Bizonyos esetekben egy ige KVF-ja a 보다–val összekötve lexikalizálódik. Ez történt a 물어보다 esetében is, ahol a물어보다 megszokottabbá vált, mint maga a 묻다, az eredeti jelentéshordozó szó a szókapcsolatban. Tekintettel a koreai nyelvben előforduló homonimák magas számára, a KVF és a 보다 kapcsolata olykor eszközként szolgálhat a megkülönböztetésben. Egy egyszerű 물어! normál esetben a 물다 (harap, csíp) felszólító módja, és ennek megfelelően azt jelentené, hogy „Mard meg!“. Csupán nyelvtanilag nézve a 물어! jelenthetné azt is, hogy „Kérdezd meg!“, a gyakorlatban azonban ilyen esetben a 물어봐!–t használják.

• 한번 해 봐! Próbáld csak meg!
  아주 어려워요. 그래도 해 보겠어요. Nagyon nehéz, mégis meg fogom próbálni.
  손님, 옷은 탈의실에서 입어 보세요! Kedves vevő, próbálja fel a ruhát az öltözőben.
  이리 와 봐! Gyere csak ide!
  이 신발 한번 신어 볼래? Szeretnéd itt felpróbálni a cipőt?
  이번 주말에 같이 새로운 쇼핑센터에 가볼까요? Menjünk el ezen a hétvégén az új Shopping-Centerbe?
  처음으로 한국 식당에 가 봤어.* Most vagyok először koreai étteremben.
  

들어 봐. Fogd meg, kérlek! / Tartsd ezt (nekem).
들어 봐. Hallgasd csak. / Ezt hallgasd meg. / Idehallgass!
먹어 봐. Egyél! / Próbáld ki! Kóstold csak meg!
마셔 봐. Igyál. / Próbáld ki! / Idd csak meg ezt. / Kóstold csak meg!
입어 봐. Próbáld csak fel. / Húzd fel ezt! (Lássuk csak, hogy áll neked.)
써 봐. Tedd (csak) fel. [Pl. egy kalapot, egy szemüveget]
신어 봐. Vedd (ezt) fel! / Bújj csak bele. [cipő]
만져 봐. Próbáld ki, milyen érzés. / Érintsd meg.
웃어 봐. Mosolyogj! / Nevess már (egy kicsit)!
말해 봐. Mondd (már)! / Beszélj! / Bökd (már) ki!
물어 봐. Kérdezz csak (meg engem)!
앉아 봐. Ülj csak le.
켜 봐. Kapcsold fel! / Kapcsold be! [Pl.: a lámpát, a televíziót]
꺼 봐. Kapcsold ki!
생각해 봐. Gondolj bele. / Fontold meg.
상상해 봐. Képzeld csak el!

그럼 제가 알아서 주문할까요?.

A ㄹ까(요) igevégződés ajánlatra és javaslatra utal, de jelezhet egy tépelődő kérdést is:

• 제가 도와 드릴까요? Segítsek Önnek?
  집까지 태워 드릴까요? Vigyem Önt haza?
  Itt két lehetőség is szóba jöhet. Valakit kocsival hazavinni, és külön ezért kiállni az autóval mondjuk a garázsból, vagy már eleve útközben megkérdezni, és talán egy kis kerülővel a megadott címre vinni az illetőt.
  
  우리 저녁에 같이 영화관에 갈까? Menjünk este (együtt) moziba?
  사랑해도 될까요? Szerethetlek/Szerethetem Önt?
  
Szó szerint, viszont kedvésbe idiomatikusan a 사랑해도 될까요?-t így fordíthatnánk le: „Lehetséges, hogy szeressem Önt/ szeresselek?“, vagy „Rendben lenne az is, ha szeretném Önt/ szeretnélek téged?“ A 사랑해도 될까요? egy könyv, valamint egy igen ismert dal címe, amit angolul általában a „May I love you?“-val fordítanak.

오늘 날씨가 어떨까요? Vajon milyen idő lesz ma?
시험 결과가 어떨까요? Milyen lehet a vizsga eredménye?

Egy molett ifjú hölgy pizzát rendelt egy pizzériában.
Az alkalmazott, aki felvette a rendelést, megkérdezte:
„Hat szeletre vágjam [fel Önnek], [vagy] nyolc szeletre vágjam?“
A kisasszony válasza:
„Hat szeletre, ugyanis éppen diétázom.“

*주문했다.
Magyarban a vicceket leginkább jelen időben meséljük, ez a „szabály” azonban nem vonatkozik a koreai viccekre. A 했다 a „leíró mód”.

**여섯 조각으로 잘라드릴까요?
Ez a mondat kevésbé körülményes koreaiul, mint amilyennek a magyar szó szerinti fordításban hangzik.

A nagypapám elhunyt. [„A nagypapánk eltávozott tőlünk.“]
Nagymama most egyedül él.
Minden hétvégén meglátogatjuk [„a nagymama lakását“].
Finom ebédet viszünk [„veszünk“] neki. Ő azonban nem bír sokat enni.
Ő mindig korán kel. Szinte alig alszik.

Adhatok Önnek … ?
Megengedi, hogy … Önnek?

Adna nekem … ?
Megtenné (nekem), hogy … ?

밥 먹었어? „Ettél?“ kérdezi a gyereket a nagypapa vagy a felnőtt, ugyanakkor a nagypapa is kérdezheti a felnőttet.
진지 드셨어요? „Étkezett (evett) már?“ kérdezi a gyerek a szülőket vagy a nagypapát.

S = H barátnője, valamint V és M leendő menye; A = H édesapja; M = H édesanyja

S 자, 한번 잡숴 보세요! / 자, 먹자! / 자, 먹어봐!
V 음, 생각보다 맛있어요? / 음, 생각보다 맛있네요! / 음, 생각보다 맛있을까요?
S 정말 맛있을까요? / 정말 맛있게? / 정말 맛있어요?
V 그럼요!
H 엄마도 한번 먹어봐요. / 엄마도 두 번 먹어 봐요. / 엄마도 세 번 먹어 봐요.
M 와, 맛있이에요. / 와, 맛있어요. / 와, 맛해요.

Q Az első sorban 한 번-ként írják, itt viszont 한번-ként szerepel.Ez puszta elírás, vagy van ebben bármiféle logika, hogy mikor írjuk külön, és mikor egybe?
A Nézd, mi is különbséget teszünk a magyarban „egyszer“ és „egyszer” között. Az „egyszer“ először is jelentheti a tényleges gyakoriságot, tehát valamit eddig csak egyetlen alkalommal tettünk vagy szeretnénk majd megtenni. Másrészről jelenthet egyfajta visszatekintést a múltba, vagyis használhatjuk a „régen”, az „egykor” vagy a „valamikor” szinonímájaként. A koreaiak azonban kicsit másféle jelentésben használják ezt a szót. Ők is természetesen alkalmazzák a „gyakoriság” kifejezéseként, ez esetben szigorúan külön írjuk: 한 번. A másik jelentés (한번) magyarul talán a leginkább a „csak” szóval adható vissza.
Q Kicsit érthetőbben, ha lehet!
A Természetesen: Ha például azt mondom neked, hogy 한번 먹어 봐 („Kóstold csak meg“), ezalatt azt érteném, hogy készen állok arra, hogy pontosan egyszer megengedjem, hogy megkóstold, de több alkalommal (kétszer, háromszor) már eszem ágában sem lenne hozzájárulni ahhoz, hogy egyél belőle?
Q Reményeim szerint nem. Akkor ezt hogy mondjuk koreaiul?
A 한번 먹어 봐. Ebben az esetben tehát nem a valódi gyakoriságról beszélünk, ezért egybeírjuk 한번.
Q Van egy mondás, ami a valódi „gyakoriságra” utal: „Tégy mindennap jót“. Koreaiul ezt hogy fejezzük ki?
A Ezt a mondást így fordítanám koreaira: 매일 한 번 착한 일을 해라. („Egyszer tégy mindennap valami jót.“)

V Hanmil, mi (vissza)megyünk a hotelba. Ti még nyugodtan szórakozatok egy kicsit.
B Apuka, elkísérjük Önöket.
V Nem szükséges, Barbara. Menni fog ez kettőnknek is. [Szó sz.: Mi (csak) ketten is mehetünk.]
B De… [Szó sz.: Nem...]

B Tényleg ízlett Önnek az ebéd [Szó sz.: Tényleg jól étkezett]?
M Nagyon-nagyon ízletes volt.
B Ennek nagyon örülök!

V Akkor hát holnap ismét találkozunk.
B Igen, holnap ismét találkozunk. Jó pihenést!
V Barbara, Önnek is biztonságos utat hazafelé.

• 한밀아

Az 아 partikulát megszólításkor használjuk, arra azonban figyelnünk kell, hogy felettünk álló személyt nem szólíthatunk meg vele. Többes szám esetén is alkalmazható „애들아“ („Gyerekek!“, vagy „Srácok!“).

• 우린 호텔로 가.

우린: az 우리는 összevont alakja (lásd: 난 = 나는)

• 너희들은 그냥 좀 더 놀아.

너희들 magasabb pozícióban lévő emberek mondhatják a rangban, vagy korban alattuk helyezkedőknek; fordított esetben (lentről fel) viszont nincs a „ti” névmásnak megfelelő koreai szó. Mindamellett a „mi” névmás esetében már mindkét irányhoz tartozik egy-egy megfelelő koreai szó: A 저희 az udvariasabb, tiszteletteljesebb, míg az 우리 az egyszerűbb, bizalmasabb változat.

• 바바라 씨도 잘 가요.

A tulajdonképpen igen egyszerűen használható 도 szufixum, ami alapvetően annyit jelent, mint a mi „is“ szavunk, ebben a mondatban nem igazán adható vissza magyarul. Barbarának ugyanis nem kell a szülőkhöz hasonlóan kipihennie magát, sokkal inkább azt szeretnék itt kifejezni, hogy „jól menjen“, vagyis hogy jó utat kívánnak neki hazáig. Tehát magyar logika alapján nem ugyanazt (vagyis nem jó pihenést) kívánnak neki, hanem egy ettől eltérő dolgot (jó / biztonságos utat hazáig. Koreaiul viszont a 도 használatával a szülők csupán azt fejezik ki,hogy ők „szintén” valami jót kívánnak Barbarának. Koreaiul tehát nincs szükség teljes párhuzamra („Jó pihenést kívánok Önöknek“ – „Neked is.“) a 도 használata esetén.

저희가 모셔다 드릴게요.Mi fogjuk elkísérni [Önt].

A ~ㄹ/을게(요) ill. a ~ㄹ/을 것이다a koreai jövő idő igazi alakja. Ebből kifolyólag ez az alak semleges jelleggel bír (szemben a ~겠다-val, ami első személlyel (én) összekötve ígéretet, vagy fogadalmat jelent, második személyben viszont a másik szándékára, vagy beleegyezésére kérdezhetünk rá). Ezt az alakot a szótőhöz illesztve alkalmazzuk.

Ezek az alakok, amiket gyakran láthatunk egyszavas mondatként, különösen idiomatikus jelleggel bírnak. (A mondatok a „félbeszéd“ szintjén vannak, ugyanis itt sokkal megszokottabb az egyszavas mondatok alkalmazása.) Egyes igék azonban (pl. 끊을 거야?) a gyakorlatban szinte sosem fordulnak elő egyszavas mondatokban, ugyanis a nyelvérzék ezen igék esetében megkövetel legalább egy további tárgyat:
담배를 진짜 끊을 거야? „Tényleg felhagysz a dohányzással?“

• 끊을게요. Abbahagyom. [Most leteszem (a kagylót).] (Koreában egy megszokott , semmi esetre sem haragos búcsúvétel telefonos beszélgetések esetében.)
  저희들은 내일 7시에 회의실에서 모일 것입니다. Holnap reggel hétkor ülésünk lesz a konferenciateremben.
  오늘 누구를 만날 거예요? Kivel találkozol ma?
  나는 내일 떠날 거야. Holnap indulok (elutazom).
  나는 너를 응원할 거예요. Majd én lelkesítelek.
  역사는 나를 용서할 것이다. A történelem fel fog menteni. (Fidel Castro)
  제가 도와 드릴게요. Segítek [neked/Önnek].

Egy étteremben a következő párbeszéd játszódhat le:

• 언니/아줌마, 여기 좀 치워 주세요. Kérem, tegyen itt egy kis rendet.
  네 손님, 금방 치워 드릴게요. Hogyne, [kedves vendég], mindjárt rendbe hozom.
  아줌마, 에이컨을 꺼 주시겠어요? Ki tudná kapcsolni a légkondícionáló berendezést?
  아, 추우세요? 네, 금방 꺼 드릴게요. Ó, (Ön) fázik? Hogyne, egy pillanat és kikapcsolom.

Ezekben az esetekben mindkét alak helyes!
제 소개를 할 것입니다. / 제 소개를 하겠습니다. 저는 미하엘입니다. Bemutatkoznék. [Be fogok mutatkozni.] Michael vagyok.
잊지 않을게요. / 잊지 않겠어요. Ezt nem fogom elfelejteni.
숙제를 내일 할게요. / 숙제를 내일 하겠습니다. Holnap csinálom meg a házi feladatot. (Holnap biztosan megcsinálom a házi feladatot.)
Q Miért helyes ezekben az esetekben mindkét alak?
A A mondat alanya a beszélő, ő pedig egyszerre használhatja a jövő időt, vagy azt az alakot, ami egyfajta „fogadalmat“ takar.
Q Mégis milyen „fogadalom“-ról beszélünk, ha valaki azt mondja, hogy “제 소개를 하겠습니다“? Ez ugyanis csak annyit jelent, hogy „Most be fogok mutatkozni.“
A Igen ám, de a ~겠… a szándékok kinyilvánítását („most fogok“, „most engedélyezem magamnak“) „serényebbé” varázsolja, és ezáltal udvariasabban hangzik.

아프지 않아요? 괜찮겠어요? Nem fáj? Rendben lesz?

Habár a logika a „괜찮을 거예요?“ jövő idejű alak használatát diktálná, a mondat azonban kevésbé idiomatikus ilyen formában.A 괜찮겠어요? végződéssel ugyanis egy egészen különleges színezetet kap a kérdésünk, mégpedig: „Készen áll arra, hogy ezt kibírja?“ / „Szándékában áll, hogy elfogadja ezt?“ / „El tudja ezt fogadni?“ A kérdés egyben azt is magában foglalja, hogy felismertük és egyben méltányoljuk, hogy a másik fél az „oké“-val egyfajta teljesítményt nyújt, egy engedményt tesz, nagyvonalúságáról tesz tanúbizonyságot.

Jövőre megházasodom. (Már minden el van rendezve.)
Júniusban lesz az esküvőm. – Mindegy, mi történik.
(Akár: habár azt sem tudom, kit fogok elvenni.)

K Szeretne rendelni?
V Nos, igen ...Melyik a legkedveltebb (legnépszerűbb) étel ebben az étteremben?
K A Bulgogi és a Japchae.
V Akkor azt kérnénk.
M Á, és kérnénk még rizst és Deonjang-Jjigae-t.
K Igen, máris hozom.
B Apuka, anyuka, szeretnének később egy finom kávét elfogyasztani?
Ismerek egy helyet, ahol mennyei a kávé.

• 커피 맛있는 곳을 알고 있어요.

Ismerek egy helyet, ahol ízletes a kávé.Szó sz.: Tudok egy helyet, ahol a kávénak jó íze van.Vagy, gyakorlásképpen egy másik fordítás, ami közelebb áll az eredeti szintaxishoz: „Ízletes kávét felmutató helyet ismerek.“

후식 드실래요? Szeretne desszertet (fogyasztani)?

A ~ㄹ래(요) ill. ~을래(요) végződést a szótőhöz ragasztjuk, jelentése pedig a következő:

• 나 지금 친구집에 갔다 올래. / 저 지금 친구집에 갔다 올래요. Most elmegyek az egyik barátomhoz.
  난 초콜릿 먹을래. 너는? Csokoládét szeretnék enni. És te?
  

• 오늘 미술사 박물관에 가보지 않을래요? Nem szeretnénk ma elmenni a Szépművészeti Múzeumba?
  저 좀 태워 주실래요? El tudna, kérem, vinni (autóval)?
  저 좀 데려다 주실래요? Elvinne, kérem (autóval)?
  차 뭐 드실래요? Milyen teát adhatok? [Szó sz.: Teából mit szeretne fogyasztani?
  

• 같이 할래(요)? Szeretnénk ezt együtt csinálni?
  나랑 사귈래(요)? Szeretnél járni velem? („együtt járni“, abban az értelemben, hogy „egy párt alkotni“)
  결혼할래(요)? Házasodjunk össze?
  같이 살래? Lakjunk együtt? / Szeretnél összeköltözni velem?
  헤어질래(요)? Szakítsunk?
  좀 꺼져 줄래(요)? El tudnál egy kicsit tűnni? (Abban az értelemben, hogy: Légy oly kedves, húzz el! / Kopj le!)
  먹을래? Szeretnéd megenni/ megkóstolni/kipróbálni?
  같이 커피 마실래(요)? Igyunk meg együtt egy kávét?
  여기 좀 치워 주실래요? Lenne olyan kedves, itt egy kicsit feltakarítani?
  어떡할래? Hogyan fogsz eljárni? / Hogy csináljuk? / Hogyan rendezzük ezt most?
  여기로 올래? Idejönnél? Szeretnél benézni? Idejönnél hozzám?
  오늘 뭐 할래? Ma mit csináljunk? Mit szeretnél ma csinálni?
  

Egy barát megkérdezi Hanmil-t:
A barát: 저녁에 뭐 했어요?
Hanmil: ...
A barát: 부모님께서 한식을 좋아하셨어요?
Hanmil: ...
A barát: ...
Hanmil: ...

1. 식당 종업원은 어떤 음식을 추천하나요[=추천해요]?
   Milyen ételeket ajánl az éttermi alkalmazott?
2. 손님은 마지막에 어떤 음식을 주문하나요[=주문해요]?
   Mit rendel végül a vendég?
3. 손님은 어떤 음식을 좋아하나요[=주문해요]?
   Milyen ételeket kedvel a vendég?

Nagypapa,
mesélj a gyerekkorodról.
Mesélj a régi időkről.
Megmasszírozzalak?

Gyermekem,
lennél olyan kedves, hoznál nekem egy pohár vizet?
Adjak neked egy kis borravalót?

동방예의지국 東方禮儀之國 szó a következőképpen tevődik össze:
동방 (ország Keleten), összeillesztve a következő szavakból: 동녘(Kelet) 동東 + 모(négyszög, ország) 방方;
예의 (jómodor, etikett, udvariasság): a 예도 (illem, magaviselet) 예禮 + 거동 (viselkedésmód, magatartás) 의儀szavakból;
~의(a birtokos eset jele) 지之; 나라 (ország) 국國.
Összességében tehát: „az udvariasság (a jómodor, az illem) országa Keleten“.
Itt a Shanhaijing 山海經 (koreaiul Sanhaegyeong), a „Hegyek és tengerek könyve“ egy idézetéről van szó. A koreaiaiak számára az országuk ekképpeni megemlítése ebben a több mint 2000 éves kínai klasszikusban egy olyan bók, amire szívesen hivatkoznak.